.... legalább is Hérakleitosz szerint.

Szerintem pedig a történelem néha igenis ismétli önmagát.

Na jó kicsit máshova tudok lépni, de csak azért, mert egyszer már beleléptem, tudom, hol lehet átkelni rajta.

És hogy miért hordom itt ezt össze. Két hónapja a labor eredményeim, az orvosom javaslatára megpróbáltam a gyógyszert letenni, a diéta szigorú betartása mellett.

Éreztem én, hogy nagyon nem jó valami. Gyakorlott vagyok, néhány éve csinálom már. Így aztán nem is vártuk ki a megbeszélt kontroll idejét, most megcsináltattam a labort.

És itt jön a folyó. Majdnem ugyanolyan rossz lett, mint amikor az egész életmódváltásomat elkezdtem 4 éve.

A pajzsmirigy értékeim olyanok, mintha nem is lenne kezelve.

De már tudom, hogy lehet átjutni a túlpartra. Még ha néha igen csúszós is az átkelés.

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Ugyanúgy, mint 4 éve. Tudom, hol a hiba, tudom, hogy lehet kijavítani.

Nem tudom, miért alakult ez most így, de elfogadom. Biztos vagyok benne, hogy valami jobb fog belőle kisülni.

Olvasom a Frances Mayes Mindennapok Toszkánában című könyvét.

Letettem az asztalra, a hátsó borítója volt felül. Rácsodálkoztam:

"Ha az élet kifordul a négy sarkából, gazdagabban áll össze."

Ámen.

Egy szó, mint száz: legyek üdvözölve újra a startvonalnál.

Jöhet a második forduló.

Képek: iidézetek.blogspot.com; lifelinehow.com; betegvagyok.hu; kepguru.hu; verseskonyv.hu