Amikor a futás mellett tettem le a voksomat, tudtam, hogy a legfontosabb egy futócipő. Némi szenvedés után kellett rájönnöm, hogy a leglényegesebb tényezőt hagytam csak figyelmen kívül: azt, hogy a cipő megfelelő legyen.

Elmentem a Premier Outlet centerbe, és vettem egy Nike izémicsodát, 41-est, mert akkora a lábam. A legfontosabb tényező pedig az volt, hogy tetsszen a színe. Ugye, nyilvánvaló hogy első körben hány hibát követtem el? Gyakorlatilag az összeset.

Két év nem túl aktív használat után kezdtem azt érezni, hogy valami nem jó. Fájt a térdem, a bokám. Sokat gondolkodtam rajta, hogy mi lehet a gond, az egyik ötletem az volt, hogy lehet, hogy új cipőre volt szükségem. Tavaly májusban, már több tudással elmentem a Spuri futóboltba, ahol első körben megnézték a talplenyomatom, majd felajánlottak néhány pár stabil cipőt. Mivel 41-es a lábam, kapásból 42-essel kezdtem, majd hamar kiderült, hogy a 42 is kicsi, úgyhogy 42,5-ös cipőt kellett próbálnom. Ebben a méretben a rózsaszín kilőve, tekintve, hogy 42 felett csak férfi futócipőt gyártanak. :(

Egy félórányi próbálgatás után egy Saucony Phoenix 7-es mellett tettem le a voksom. Az eladó is.

Az első 5 után bejött a sejtés: cipő-gondom volt. Azóta se térd, se boka fájás.

Kicsit sárga, kicsit savanyú, de az enyém. <3